Az átigazolási piac lezárultával, sportigazgatónkkal beszélgettünk az elmúlt időszak történéseiről.

A napokban zárult a téli átigazolási időszak. Hogy látod, sikerült teljesíteni a kitűzött célokat?

 

Két irány szerepelt az átigazolási terveinkben. Az egyik az, hogy olyan játékosokat hozzunk, akik hiányposztra érkeznek és hozzáadott értékkel bírnak. Védőposztra kellett még egy játékost igazolnunk, valamint előre szerettünk volna egy erőcsatárt, aki jól fejel és azokon a mérkőzéseken tud pluszt adni, amikor felállt védelem ellen játszunk. Elsősorban magyar játékosokban gondolkodtunk, így érkezett két komoly tapasztalattal rendelkező labdarúgó, Kálnoki-Kis Dávid és Futács Márkó.

A másik irány, hogy továbbra is szeretnénk olyan jövőképpel rendelkező játékosokat igazolni, akikre hosszú távon tudunk építkezni, így felépíteni egy fiatal és motivált zalaegerszegi csapatot. Nagy erőket mozgattunk, hogy utánpótlás-válogatott játékosokat magunkhoz csábítsunk. Pozitív visszajelzés az eddigi munkánkról, hogy minket választott az Illés Akadémiáról Szalay Szabolcs, valamint Németh Dániel, a Honvéd akadémiájáról. Hasonló elv mellett érkezett Nelson Orji is, aki szintén hazája utánpótlás-válogatottjában játszik. Ő fél évig lesz itt velünk.

Ezek voltak a fő célkitűzéseink a téli átigazolási szezonra, amiket sikerült is teljesítenünk. Abban bízunk, hogy a csapat tovább fog fejlődni az őszi teljesítmény után és egyre jobban összeérünk.

 

Hétvégén a bajnokság kétharmadához érkezünk, miként értékeled eddigi teljesítményünket?

 

Jól kezdtük a bajnokságot, utána volt egy megtorpanásunk, amiből sikeresen ki tudtunk jönni. Az év végén jó eredményeket értünk el és bíztunk abban, hogy a tavasz is ugyanebben a mederben folytatódik. Az elmúlt mérkőzéseken a játékunk rendben volt, tovább fejlődött, de sajnos ez pontokban nem mutatkozott meg. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy hihetetlen mennyiségű bírói hiba sújtja a csapatot, ami egy ilyen fiatal csapatnál nagyon komoly befolyásoló tényező. Talán emiatt is kijönnek az egyéni hibák a kulcsszituációkban, illetve az utolsó percekben kapott góloknál. Összességében az biztató, hogy a csapat hite, akarta és játéka rendben van és hisszük, hogy ez a tendencia megfordul. Kell egy-két győzelem, hogy a játékosok önbizalma helyre billenjen, de úgy gondolom, hogy rendben leszünk.

 

Miben változott legtöbbet a csapat játéka a szezon kezdete óta?

 

A keretünk szinte teljesen kicserélődött nyáron, ráadásul új szakmai stábbal vágtunk neki a bajnokságnak.  Tudtuk, hogy nehéz év elé nézünk, ennek ellenére szerettük volna, ha a játékfilozófiánk nem változik és marad továbbra is a látványos támadófoci.

A keret kialakításánál elsősorban magyar játékosokat szerettünk volna igazolni és ezen belül olyan fiatalokat, akikben hosszútávú potenciál van. Nyilván a fiatalok mellé kellettek rutinos játékosok és pár meghatározó külföldi játékos is, de mindenképpen limitálva a légiósok számát. Az elmúlt két évben teljesültek a céljaink, feljutottunk, majd bent maradtunk az NB I-ben, de most már hosszabb távon kell gondolkoznunk, hogy a klub stabilan tudjon mind gazdaságilag, mind szakmailag szerepelni.

Az az elképzelés, amit a Boér Gábor képvisel – a magasan feltolt védekezés, a presszing és a nagyon agilis játék – számunkra nagyon szimpatikus volt, így ebben a szellemben kezdte játszatni a csapatot. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a játékfilozófia és a felállási forma két külön dolog, mert lehet támadófocit játszani kevés csatárral is vagy defenzívet sok csatárral a kezdőben. Az emberek hajlamosak a játékrendszerhez kötni a játékstílust, de ez teljes tévút. Nyilván ennyi új játékosnál sokat kell próbálgatni, amíg az edző megtalálja azt játékrendszert és azon belül a felállási formát, amelyben a játékosok a legjobbat tudják nyújtani. A szezon elején a 4-3-3-as játékrendszer tűnt ideálisnak és így felállva jól is kezdtük a szezont, de amikor megtorpantunk, új felállással próbáltunk lendületet venni és ekkor átálltunk a 3 védős játékrendszerre, ami meghozta a fordulatot és az ősz végén nyertünk is négyből három meccset. A játékfelfogásunk a két eltérő felállás ellenére sem változott, ugyanazt a magasan feltolt védekezésű agresszív játékot játszottuk, mint előtte. Úgy tűnt, a szakmai stáb ezzel megtalálta az ideális felállást, így maradtunk tavaszra is ebben a rendszerben. A játékunk rendben is volt az elmúlt meccseken is, de az eredmények nem jöttek, ezért a Kisvárda ellen újra négy védővel álltunk fel és kissé mélyebben védekezve, kontrákra építve próbáltunk eredményesebbek lenni, de most is jött a bírói tévedés és a dráma a hosszabbításban, így pont nélkül maradtunk.

Egyébként az a támadófoci, amit szerettünk volna látni, az megvalósult, hiszen rengeteg gólt lőttünk, de a másik oldalról túl sok gólt kapunk. Ez annak ellenére is bosszantó, hogy ezek a gólok többnyire nem a csapatvédekezés hibájából születnek, hiszen a góljaink több, mint 50%-át pontrúgásokból kaptuk. Létezik olyan mutatószám (XGA), amely a helyzetek minősége alapján adja ki az ún. elvárt kapott gólok számát és az alapján 34 gólt kellett volna kapnunk szemben a kapott 41-gyel.

Lefordítva, ez azt jelenti, hogy az ellenfeleknek messze nincs annyi valós gólszerzési lehetőségük, mint amennyi gólt lőnek ellenünk. Ráadásul azt sem mondhatjuk, hogy Demjén Patrik potyázott, mert az olyan lövésekkel, mint például Hidi 30 méteres bombája, Bognár megpattanó szabadrúgása, vagy a hétvégi első megpattanó lövéssel szemben Ő is tehetetlen. Olyan szériában vagyunk, hogy kis túlzással, az ellenfél, amit kapu felé rúg, abból valahogy gól születik.  A jövőben elől meg kell tartani a góllövő képességeinket, de csökkenteni kell a pontrúgásokból kapott gólok számát, és meg kell próbálni tovább csökkenteni az ellenfél lehetőségeit, hogy esélye sem legyen a megpattanásra a lövéseiknek.

 

Az elmúlt öt bajnoki mérkőzésen négy büntetőt ítéltek ellenünk, ezen felül, az utóbbi két mérkőzésen két játékosunkat is kiállították. Hogy láttad az említett szituációkat, mennyire befolyásolták a mérkőzéseink alakulását?

 

Abszolút befolyásolták. Nem is nagyon emlékszem olyan tizenegyesre, amire biztosan azt lehet mondani, hogy egyértelmű szituáció volt. Ez mindig demoralizáló csapatnak, pláne akkor, ha hasonló esetek voltak az ellenfél tizenhatosán belül is. Az első öt fordulóban kaptunk tizenegyeseket, de azóta egyet sem. Bobál Dávid kiállítása a meccset ugyan már nem befolyásolta, de indokolatlan volt egy ilyen szabálytalanság után sárgát adni. Egy meccsen száz hasonló helyzet történik. Ez a kiállítás az eredményre már nem volt hatással, viszont a következő mérkőzésről hiányzott Dávid. Futács Márkó kiállítása előtt teljesen értetlenül állunk, főleg úgy, hogy a játékvezető nem látta, a negyedik játékvezető épp jegyzetelt és az alapvonali játékvezető messziről mondta be, hogy szándékos rúgás volt. Azóta már gondolom mindenki látta, hogy egyértelműen téves ítélet született. Szerencsére azóta az MLSZ Fegyelmi Bizottsága felülvizsgálta Márkó kiállítását és a lehető legalacsonyabb, egy mérkőzésre szóló eltiltást kapta. Ez a szituáció viszont nagyban befolyásolta a mérkőzés alakulását, mivel 1-1-nél mi irányítottuk a játékot és innentől kezdve már csak az volt a cél, hogy kihozzuk a mérkőzést döntetlenre, ami sajnos nem sikerült.

Mit vársz az előttünk álló időszaktól?

 

Mindenképp azt várom, hogy a csapat még dacosabb lesz, még jobban koncentrál, ha lehet még többet tesz a sikerért, de fordul a szerencse is és a momentumok végre mellénk állnak. Remélem, ez pontokban is meg fog mutatkozni, mert jelenleg öt-hat ponttal a reális szereplés alatt vagyunk. Én nagyon bízom benne, hogy a bajnokság végére ez kiegyenesedik.

 

Mit gondolsz, mi lehet a csapat legnagyobb erőssége?

 

Még mindig a csapatépítési folyamat zajlik. Rengeteg új játékos érkezett tavaly nyáron, valamint télen is voltak új érkezők. Az építkezés során mindig van egy érési folyamat. Bízom benne, hogy év végére teljesen összeáll a csapat és a játékunk, ami pedig meghozza azt az eredményt, amit remélünk.