Alapemberként szereplő téli igazolásunk a válogatottbeli visszatérésről sem mondott le.
- Téli, Zalaegerszegre érkezésed óta gyakorlatilag folyamatosan kezdőként lépsz pályára. Mennyire nehéz kivívni csapaton belül, hogy alapemberként számítsanak rád?
- Mivel erős keretről beszélünk, természetesen nem könnyű feladat, hiszen az összes játékos azért küzd, hogy kezdő legyen, viszont a mellett, hogy a beilleszkedéssel nem volt gondom, hiszen remek társaságba kerültem, úgy érzem, játékban is folyamatosan, meccsről meccsre lépek előre, és egyre többet tudok hozzátenni a csapat teljesítményéhez.
- Az eddigi mérkőzések közül személyesen neked melyik volt a „csúcs”?
- A csúcs még odébb van, mindig többet várok magamtól, és biztos vagyok benne, hogy képes vagyok még jobban futballozni, de ha az eddigi, ZTE-mezben lejátszott meccseimet nézzük, akkor a Fradi elleni felkészülési mérkőzést és az elmúlt hétvégi, Kazincbarcika elleni bajnokit említeném legjobbként.
- Az eredmények az egész szezonban remekül alakulnak, de korábban elhangzott: fontos, hogy a játék is folyamatosan fejlődjön, az NB I-re készülés jegyében is. Középpályásként neked is ki kell venned a részed a játék szervezéséből. Érzed a fejlődést ezen a téren is?
- Mindenképpen, ezen a téren is előre léptünk, de mindig van feljebb, és mivel a Mester is maximalista, sosem fogja azt mondani, hogy teljesen meg van elégedve velünk. Mivel jönnek az eredmények, önbizalomból nincs hiány, ez pedig átsegít minket a nehéz szituációkon is, ilyenkor is jó döntéseket tudunk hozni.
- A Kazincbarcika ellen egy pontrúgásból született meg a győztes gól, és a mérkőzés után Dobos Barna vezetőedző elmondta, hogy egy jó csapatnál a rögzített játékhelyzetek is nagy fegyvertényt jelentenek. Mennyit gyakoroljátok ezeket?
- Külön a pontrúgásokkal általában hetente egyszer foglalkozunk, de az edzéseken rendszeresen beépíti ezeket a gyakorlatokba a szakmai stáb. Helyezésünknek és eredményeinknek köszönhetően olyan fázisban vagyunk, hogy az ellenfelek nagy része inkább a védekezésre koncentrál ellenünk, ilyenkor pedig kétségtelen, hogy a pontrúgásokból alakíthatunk ki leginkább veszélyt.
- Hétvégén – a többi eredményt is figyelembe véve – akár már be is biztosíthatjuk a feljutást. Mennyire számolgattok?
- Számolgatnunk szerencsére nem igazán kell, olyan helyzetben vagyunk, hogy már más nem is jöhet szóba, mint az első hely. Ezt szeretnénk mielőbb bebiztosítani, hogy az utolsó hónapban már felszabadultabban játszhassunk. A tervezés szempontjából is mindenkinek, így a játékosoknak is fontos, hogy bebiztosítsuk az NB I-be jutást és az aranyérmet, ezen kívül pedig folyamatosan bizonyítani próbálja mindenki, hogy a legmagasabb osztályban is lehet rá számítani, ott is meg fogja állni a helyét. Az sem mellékes, hogy 2 ponttal vagy 15 ponttal nyerjük a bajnokságot, hiszen ha mondjuk utóbbi sikerül, akkor másként fog ránk tekinteni nyártól az NB I-es mezőny is.
- Már említetted, hogy a csapatba remekül beilleszkedtél. Milyenek a szurkolók Zalaegerszegen?
- Ez a szurkolótábor megérdemli, hogy NB I-es csapata legyen, sok élvonalbeli csapat örülne, ha ilyen szurkolói lennének. Már most is többezren kilátogatnak a mérkőzéseinkre, abban bízunk, hogy ez csak nőni fog, az NB I-ben pedig olyan szurkolásban bízunk, ami korábban már volt Zalaegerszegen – én is néztem videókat erről, szeretném át is élni.
- Te korábban a válogatottba is kaptál meghívót, majd légióskodtál is. Mit jelenthet most számodra az NB I?
- Valóban, korábban válogatott kerettag is voltam, sajnos néhány sérülés hátráltatta a pályafutásomat. Most újra jól érzem magam, Zalaegerszegen akár a tulajdonost, a sportigazgatót, a szakmai stábot vagy a klub dolgozóit nézem, minden feltétel adott az NB I-hez. Komoly terveim vannak, nem mondtam még le az újbóli válogatottságról sem, de ehhez most itt kell bizonyítanom, hiszen a válogatottba többnyire jó csapatokból hívnak be játékosokat.