Mihalecz István – Interjú

KÉK-FEHÉR VÉR – Milyen volt felnőni Mihalecz István, egy klublegenda kisfiaként, hogyan emlékszel vissza a gyerekkorodra?

„Rengeteg emlékem van a klubbal kapcsolatban, a legelső épp a stadionból dereng. Az 1980/81-es szezonból egy ZTE – Fradi meccs, ami 4-4-es eredménnyel végződött. Azon a mérkőzésen apu két gólt rúgott, ahogy akkor a legnagyobbak közül csak egyetlen nevet említve, Nyilasi is duplázott. Él bennem a kép, ahogy gyerekkoromban egy-egy győztes meccs után nálunk, apunál, a csapatkapitánynál gyűlt össze a régi banda. Gyakorlatilag beleszülettem ebbe a közegbe, rögtön beszippantott a foci.”

„Emlékszem, hogy akkor is voltak időszakok a 70-es, 80-as években, amikor a kiesés fenyegette a klubot, vagy éppen a szurkolók az edzőváltás kapcsán ellentétet éreztek, de amikor szükség volt rá, a klub tradíciója és jövője miatt mindig a csapat mögé álltak. A zalaegerszegi szurkolók tudják, hogy a legfontosabb maga a klub és annak élvonalbeli szereplése. Az én feladatom, hogy hatást gyakoroljak a stábra, a csapatra, de a közönségtől való pozitív visszajelzés rendkívül fontos a pályán a nehéz pillanatokban is.”

ZALAEGERSZEG & ZTE FC – Mit jelent számodra a város és a klub?

„Az idők során olyan kötődés alakult ki bennem a városhoz és az egyesülethez, amit, ha akarnék sem tudnék levetkőzni, valahogy mindig visszatalálok. Bárhova megyek, három napon belül honvágyam van, gondolom sokan ismerik ezt az érzést. A klub, főleg a családi vonal miatt, gyakorlatilag alapjaiban meghatározta a mindenkori személyiségem, akár a pályafutásomra, akár a magánéletemre gondolok. Egy szóval Zalaegerszeg és a ZTE FC mindent meghatároz, ami a múltamhoz, a jelenemhez és a jövőmhöz kapcsolódik.”

PÁLYAFUTÁS – Vezetőedző, vagy szakmai vezető?

„Tény, hogy kalandoztam különböző pozíciók között, az utóbbi években inkább a sportigazgatói, tanácsadói feladatok láttam el, de eredendően van egy edzői vénám. Tudjuk, hogy ez a munkakör rengeteg stresszel, utazással jár és amikor a gyermekeim megszülettek hoztam egy döntést, ami a családot részesítette előnyben. Szerettem volna ott lenni az életükben, így nem kerestem a lehetőséget az edzői pozíciókra. A mostani döntésem kizárólag a Zetének szól, úgy gondolom, ha ezt a lehetőséget visszautasítottam volna, azt egész életemben bántam volna.”

TAPASZTALAT – Kik voltak azok az emberek az elmúlt években, akik a legnagyobb hatással voltak rád a szakmában?

„Nagy köszönettel tartozom többek közt Haraszti Zsoltnak és Feleki Attilának, akik Pakson és a Kozármisleny csapatánál rengeteget tanítottak nekem, többi közt azt, hogyan kell egy közösséget vezetni. Az említett két szakember és a két klub meghatározó személyei, mérföldkövei voltak az életemnek, továbbá azért is hálás vagyok, hogy a mostani, hirtelen jött lehetőség során is kizárólag támogatást kaptam.”

A JÖVŐ KLUBJA – A ZTE utánpótlás szakágának feje, illetve a Vasas Kubala Akadémia szakmai vezetője is voltál. Mondhatjuk, hogy otthonosan mozogsz a fiatal játékosokkal való munkában?

„A jelenlegi helyzetben az eredménykényszer sok mindent felülír, de természetesen a fiatal játékosokra nagy figyelmet kell fordítani, fontos a kommunikáció, minden játékossal külön-külön keresem a kapcsolatot, a visszajelzéseket. A felnőtt csapatban ebben a korban, ezzel a játéktudással már nyomás alá lehet helyezni a játékosainkat. Szeretném átadni nekik azt a gondolatot, hogy a képességeiket meg kell mutatni a pályán és ez nem kérés, hanem elvárás bizonyos szituációkban.”

ELSŐ BENYOMÁS – Hogyan teltek az első napok?

„Minden koncentrációm a következő öt mérkőzésre összpontosul. Kizárólag arra gondolok, hogy ezt abszolváljam a csapattal. A legfontosabb szempont jelenleg, hogy a klub jövőre is az NB I-ben induljon. Az időmet most teljes egészében ez tölti ki, minden egyéb csak másodlagos. Ahogy telnek a napok, egyre magabiztosabb vagyok, mert látom, hogy a csapat jó állapotban van.”

CÉLOK – Hogyan készültök a hátralévő mérkőzésekre?

„Fontos, hogy mentálisan jobbak legyünk, az szintén, hogy ezek a mérkőzések 90-95 percig tartanak és mindvégig fókuszálnunk kell. Tudom, hogy ez a csapat képes hajtani, iramot diktálni, bír futni és vannak játékosaink, akik magas szintű tudással rendelkeznek. Az elmúlt napokban pozitív benyomást keltettek bennem a fiúk és nagyon várom, hogy a sérült játékosaink is visszatérjenek. A Kecskemét elleni mérkőzés rendkívül fontos lesz, számomra több okból is. Szeretném, hogy méltó módon tisztelegjünk Soós István emléke előtt, akit én gyerekkorom óta, személyesen is ismertem. Kitűnő futballista és még nagyszerűbb ember volt.”

Köszönjük az interjút, Mici! Örömteli és eredményes időszakot kívánunk!